Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Természeti környezet

SÓDOMB

sodomb.jpg

Az "Egerszalóki mésztufadomb" (ismertebb néven: Sódomb")– az ember és a természet folytonosan átalakuló, fejlődő, szerepében is változó szerves együttélését, egy-másra utaltságát képviseli.

A „Sódomb" eredendően egy emberi tévedésből jött létre, mivel valakik elfelejtették elzárni a kútfejen lévő tolózárat, s nagy mésztartalmú termálkarsztvíz a domboldalon végigfolyva sótartalmának egy részét lerakta. Így viszont (higgyük ezt) a természet az emberek gyönyörködtetésé-re nagyszerű tájképi értéket hozott létre, amely nem mellékesen egy unikális, egyedülálló földtani képződmény is a megyében és Magyarországon is.

A „Sódomb" védelmének szükségessége már régen megfogalmazódott, az Országos Környezet-védelmi és Természetvédelmi Hivatal (OKTH) Észak-magyarországi Felügyelősége kezdeményezte az egerszalóki De-42 jelű termálkút és mésztufa kiválás védetté nyilvánítását. Az 1985.12.19-én megtartott hatósági egyeztető tárgyaláson minden hivatalos szerv és szervezet támogatta a védetté nyilvánítási javaslatot.

1987-ben az OKTH Észak-magyarországi 1987-ben az OKTH Észak-magyarországi Felügyelősége a képződmény védőidomának kijelölése érdekében átfogó kutatást végeztetett el a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemmel. Ennek eredményeként az OKTH Észak-magyarországi Felügyelősége kérte a De-42 (ma: „Vendel”) kútból a 200 l/perc vízmennyiség biztosítását a mésztufadomb minőségének a fenntartására, amely mennyiség a máig érvényes vízjogi engedélyben rögzítésre is került.

Az 1961-ben és 1987-ben fúrt kutak fennmaradási engedélyét 2002-2004 között sikerült rendezni, mely jogi alapot biztosított egyrészt a „Sódomb" fennmaradását, növekedését, fejlődését, épülését-szépülését biztosító folyamatos vízellátásának, valamint a recens mészkőkiválást csodáló fürdőzők magas szintű fürdőkultúrával való kiszolgálásának.

A „Sódomb" felülete mintegy 950 m2, térfogata kb. 3200 m3, legnagyobb vastagsága eléri a 7 m-t. (A domboldalra ma 290 m3 karsztvíz folyik engedéllyel naponta, s a kb. 90 g/m3-es kiválás mértéke – és a ma engedélyezett vízmennyiség – miatt a mésztufa mennyisége kb. 7,5 m3-el gyarapodik évente.) A kiválás fizikai és kémiai alapját az adja, hogy a meleg (forró), a mésztufadombon végigfolyó (az egyenetlenségeken végigbukdácsoló) karsztvízből jelentős széndioxid távozik el, a víz a kalcium-hidrogénkarbonátra nézve túltelített lesz, s az egyensúly létrejötte miatt a vízből kalcium-karbonát kiválás történik. (A „Sódomb" peremén a mésztufa ki-válást a növényzet széndioxid elvonása helyileg jelentősen fokozza.)

Ma a „Sódomb" a Gyógyvizek Völgye meghatározó, egyedi megyei (de egyben országos) tájképi természeti képződménye.

• Unikális jelenség nem csak a megyében, hanem az egész országban.

• 1961-től kezdődően folyamatosan fejlődik (növekszik), szépül.

• Egerszalóknak és környékének az egyik főbb turisztikai jellemzője.

• A völgyben lévő fürdőegyüttes tájképileg egyik meghatározó, természeti értékét tekintve a legjelentősebb tagja.

• A magyarországi recens mészkő (mésztufa) legtipikusabb előfordulási helye.

• A felszínre emelkedő termálkarsztvízből a széndioxidvesztés miatti mészkiválás („vízkő képződés”) iskolapéldája, oktatási mintaterület.

 

 

EGERSZALÓKI GYÓGYVÍZ

viz.jpg


Balneológiai vizsgálatok szerint a víz 18-20 000 éves. A kút: az első kutat 1961-ben kőolaj és földgáz után kutatva fúrták. Olaj helyett kb. 405-410 méteren 65 hévizet találtak. 1969-ben épült az első 6 m átmérőjű medence. A második kutat 1987-ben fúrták, amelyből 426 méter mélységéből 68 termálvíz tört föl. A kutak az Egerszalóki Gyógyforrást Üzemeltető Kft fennhatósága alatt működnek.

A  kút vízhozama 2350 liter/perc. A nátriumot is tartalmazó, kálcium-magnézium hidrogénkarbonátos hévíz, melynek a metakovasav tartalma is jelentős, a kénes gyógyvizek kategóriájában az egyik legjobb besorolást kapta. A víz enyhén savas jellege tartós fürdőzést tesz lehetővé, mivel nem oldja a bőr savköpenyét.Többek között érelmeszesedés, csontsérülések, izületi és reumatikus bántalmak gyógyítására, gerincbetegségek, idegrendszeri betegségek - idegzsába és ideggyulladás, anyagcsere zavarok (köszvény, pikkelysömör, cukorbetegség) és mozgásszervi betegségek, vegetatív idegrendszer zavarai, kötőszöveti és bőrbetegségek ízületi elváltozásai, meddőség, vérzészavarok és mozgásszervi műtétek utókezelésére alkalmas. Ivókúra formájában alkalmas túlsúly, epebetegségek és gyomorsav problémák kezelésére.

A gyógyvíz közepes oldottanyag tartalmú, kalcium-nátrium-hidrogénkarbonátos jellegű, kemény, fluoridos, kénes termálvíz, melynek jelentős a szabad szénsav és metakovasav tartalma. A víz 30 nyomelemet tartalmaz - 12 biológiailag nélkülözhetetlen, 7 általánosan kedvező hatású és 11 ismeretlen hatású - (F, Si, P, Cr, Mn,Fe, Cz, Zn, Sn, Mo.I,Al, ScTi,As,Ge,Rb, W, B, Ga,Br,Sr, Z, Yr,Nb, Sb, Cs, Ba, Pb).

 

Fontosabb állomások:

  • 1961: szénhidrogénre meddő De-42 kút termálvizet talált
  • 1962: a „Vörös Csillag” Mgtsz mezőgazdasági célra kívánta a termálvizet hasznosítani – nem kapta meg az engedélyt, de használta azt
  • 1971: engedély nélkül megépült az első medence az elfolyó termálvízre alapozva
  • 1976: a kutat a Heves Megyei Tanács veszi át, az ÉVIZIG kötelezi a hévízkút szakszerű lezárására
  • 1985: az OKTH Ém-i Felügyelősége kezdeményezte a kút és a mésztufadomb védetté nyilvánítását
  • 1987: a De-42 kút melléfúrásos felújítása De-42/a néven
  • 1987: az első természetvédelmi szakmai vizsgálat a Nehézipari Műszaki Egyetemen az OKTH Ém-i Felügyelősége megbízásából
  • 1992: a kút tulajdonjogának megnyugtató rendezése
  • 1992: a De-42/a kút vizének gyógyvízzé minősítése
  • 1993-1999: sikertelen próbálkozások (Transdowell) a vízjogi engedélyek megszerzésére; a sódombnak és környékének érdemi rendbetétele, védelme
  • 2001: a vízjogi üzemeltetési engedélyek megszerzése (Karsztvízgazda) a sódomb növelésére (De-42) és gyógyászati-rekreációs célra (De-42/a)
  • 2004: védőidom-határozat kiadása
  • 2004: az új beruházások megindulása
  • 2007: az új fürdő beindulása

 

Egerszalók igazi vonzereje a falu déli oldalán a föld mélyéből kitörő termálforrás és a vízfolyás által létrehozott mészkőhegy, amelyet az évek során "sódomb" néven ismertek. Az ásványi anyagokban gazdag 65-68 C◦ gyógyvíz folyamatosan szaggatott, fehér képződményeket épít, impozáns látványt nyújtva.