Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kulturális örökség

TANNER JÁNOS TANÍTÓ ÖRÖKSÉGE ÉS KÖNYVE

 

Tanner József néprajzkutatóként néprajzi monográfiát írt szeretett falujának a második világháború előtti éveiről, Egerszalók címmel.

 

„ Szülötte és tanítója voltam a falunak. Amikor tanítgattam a gyanakodva érdeklődőket, magam is tanultam tőlük. Ilyen bölcsességekkel okosodtam: „A kenyér nem játék!” „Úgy egész a világ, ha minden forma van benne!”

Egerszalók nem különös falu. Nem is kicsi, nem is nagy. Sátoraljaújhelytől Zalaegerszegig sok község fekszik vidéki városok, bányák, iparvidékek szomszédságában, s azok így vagy úgy befolyásolják a falvak életét.

A földrajz környezet változatossága, a történelmi múlt és a gazdasági élet sokrétűsége, az általános jegyek mellett, vidékenként több, sajátos, helyi vonást is kialakított és megőrzött.

Szalók Eger mellett, az Alvidék és a Felföld, a Jászság és a Palócvidék között fekszik. Réges régen török-, majd labancdúlás pusztította. Az üresen maradt parasztházakban jövevények költöztek, akik elhozták magukkal a nyugatibb országok parasztságának kultúráját. Az őslakosságból megmaradtak pedig befogadták őket, átadták nekik a nyelvüket, szokásaikat és egyetértésben fogtak a falu építéséhez.

E könyv azt igyekszik bemutatni, hogy a munkában mire haladtak a szalókiak.

A szép okos, szót Jóska bátyámtól, Zsuzsi ángyótól, Petró szomszédtól, de legfőképpen az anyámtól tanultam. Az említettek, meg a többiek; az egész falu életét, szorgalmát és bölcsességét mondja el ez a könyv.” – írja Tanner József könyvének bevezetőjében.

 

Tanner József: Egerszalók. (A szolgaságtól a szabadságig.) Bp. 1961.

Tanner József: A paraszti összefogás szervezete Egerszalókon 1945 előtt. (= Agrártörténeti Szemle XXV. 1983. 1—2. 186—199.)
 

BARLANGLAKÁSOK KIÁLLÍTÓ TEREI, HELYTÖRTÉNETI GYŰJTEMÉNY

marc_15_plakat.jpg

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A barlanglakások keletkezése a homályba vész. Valószínűsíthető, hogy olyan 250 évvel ezelőtt kezdhették kivájni a beleköltözők, és a századok folyamán ezeket alakították tovább az utódaik egészen az utolsó időkig. Egerszalókon a 80-as években költöztek ki az utolsó lakói a barlanglakásoknak. Ezután a terület és az lakások lepusztulása következett, majd mindezek megmentése, rekonstrukciója és új tartalommal való megtöltése a 2000-es évek elején.

A barlanglakások rekonstrukciójával párhuzamosan megtörtént a teljes terület rehabilitációja is. Megoldott a csapadékvíz elvezetés. A komplexum a mai kor igényeinek megfelelően el van látva higiéniai helységekkel is.

 

A korhű, hagyományokat őrző, a faluban felgyűjtött berendezési tárgyakkal és használati eszközökkel berendezett 5 lakás 15 helyiségében megtalálható a funkciója szerint használt pincétől kezdődően, a még működőképes, felújított kemencén keresztül, közösségi foglakozásokra alkalmas teremig a helységek széles skálája. Láthatunk konyhából nyíló istállót, berendezett tisztaszobát, nyitott kürtőjű kéményt, masinát. Megtalálhatjuk a kovácsmesterség, a cipészek eszközeit, de a régi falusi konyha berendezési tárgyait is. Lényegében egy fajta helyi néprajzi gyűjteményt.

A barlanglakások előtti hajdanvolt udvarok területe közösségi térré lett alakítva. Szabadtéri foglalkozások, játékok, színházi előadások, koncertek, táncházak színtere. Szemben a barlanglakásokkal lépcsőzetes nézőtér lett kialakítva, mely a lakásokra és az előttük lévő közösségi térre néz.

A területen állandó idegenvezető tartózkodik, gondoskodván az ide érkezők kalauzolásáról, tájékoztatásáról.

/További információ: www.barlanghazak.hu /

 

OROSZ ÁDÁM EGYHÁZI ÍRÓ, KÖLTŐ

konyv.jpg

 

(Miskolc, 1802. nov. 23. – Egerszalók, 1872. ápr. 13.) Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Egerben végezte.

1822-ben lépett az egri papnevelő-intézetbe. Felszenteltetése után 1828 szeptemberétől négy évig káplánkodott,1832. február 17-én főpásztora főegyházmegyei hitszónoknak nevezte ki. 1837. május 30-án elnyerte az egerszalóki plébániát; itt működött mint alesperes-plébános egészen haláláig.

Költeményt írt a Koszorúba (1831); 1832-ben munkatársa volt a Hazai s Külföldi Tudósításoknak; a Döbrentei által szerkesztett Régi Magyar Nyelvemlékek I. kötetében a Pray-codexről egy hosszabb könyvészeti tanulmánya van O… A … betűk alatt; Füssi Tamás Családi olvasmányaiban (Pest, 1867. Az árva zsidó leány); egyházi beszédei a Pázmány-Füzetekben (1859.) és a Kath. Lelkipásztorban (Pest, 1866-70.).

Munkái:

  • Homeopathia a házassági áldás megtagadása ügyében P. L. méltatlankodó röpirata ellen. Eger, 1841.
  • Egyházi beszédek. Eger, 1841-53. Hat kötet. (I. II. Vasárnapokra 1841-45., III. 1855., IV., V. Beszédek Máriáról 1855., Beszédek az év rendes ünnepeire 1853. Az I. II. 2. jav. kiadása. Eger, 1854.)
  • Falusi Múzsa éneke nmélt. Pyrker I. László patriarcha egri érsek áldozata félszázados örömünnepére, Eger, 1845. 2. kiadás. Eger és utánnyomata Nagyváradon).
  • Szent szózat az Isten háza ügyében. Egernek emlékül Eger, 1847.
  • Tiltott könyv vagy: Visszafigyelmeztetés a Hevesmegye új választóihoz intézett országgyűlési követek választása iránti figyelmeztetésre. Egri egyházi terület nevében. Eger, 1848.
  • Emlékvers nmélt. Bartakovics Béla egri érsek úr beiktatása alkalmával. Eger, 1851.
  • Ida vagy a pusztai sír. Beszély ige nélkül. Eger, 1853. /2. kiad. 1865. Online/ (Ism. Greguss Ágost szintén ige nélkül. 4. kiad. 1895. Ism. az egri Irodalmi Közlöny. A művet 1832-ben írta; egyik barátja, Széplaki a szerző tudtán kívül a nála levő kéziratmásolat alapján "eredeti pongyolaságában" kiadta az Életképekben 1845-ben; a szerző javítva adta ki 1853-ban. Kézirata a m. n. múzeumban, 4rét, 12 levél).
  • Jézus hét szava a kereszten. Nagybőjti beszédfolyam és a halhatatlanság vigasza egy alkalmi halotti beszédben. Kiadta Ihász Gábor. Eger, 1860. (2. kiadás Eger, 1887.).
  • Öröm- és búhangok a multból 1848. ápr. 13-tól. 1861. okt. 17-ig és Toldalék. Eger, 1869. (Költeményei).
  • Öt változatú lant. Eger, 1871. (Összegyűjtött költeményei.).

Szent beszédei közül sok kéziratban maradt.

 

KORONÁS MÁRIA KEGYKÉP

kegykep.png

„Mielőtt még Egerszalók népes faluvá lenne, már az ott levő erdő szélen egy tölgyfán „tiszteltetett ősidőktől fogva” a bold. Szűz anyának ékesen írott képe, ölében tartván a keresztfáról letétetett Megváltónak sz. testét.” Kezdetben az átmenők egy fakápolnában ájtatoskodtak előtte. 1738-ban már a kőből épült templom oldalára tétetett ki a kép. – írta Jordánszky Elek az 1836-ban írt „Magyarországban, s az ahoz tartozó részekben levő Boldogs. Szűz Mária kegyelemképeinek rövid leírása” című munkájának 1863-ban kiadott újabb változatában.

Lendületet adott e kép tiszteletének egy vak lány csodálatos gyógyulása. Az emlékezet szerint a tekse-szalóki dűlőben találta meg a Mária képet egy vak lány, aki ettől visszanyerte a látását. Ezt azután még több csodálatos gyógyulás történt. Ezek hitelességének kivizsgálására 1755-ben Barkóczy Ferenc püspök 3 kanonokból álló bizottságot jelölt ki. A vizsgálat folyamán több történet valódisága bebizonyosodott, így az 1810-es Canonica Visitatio már kegyelemképként emlegeti a képet.

A kegykép jelenleg a templomban, a tabernaculum fölött áll. A keretét Esterházy Károly egri püspök 1786-ban készítette a felajánlott ezüst tárgyak egy részéből.

1953-ban dr. Czapik Gyula egri érsek hivatalosan is kegyhelynek nyilvánította Egerszalókot.

Az egerszalóki kegyképhez már a korai időkben is igen sokan ellátogattak. , köztük igen neves személyek is. Így a „felséges ausztriai ház tagjai, midőn 1805. és 1809-ben egy ideig Egerben tartózkodtak.

 

BÚCSÚJÁRÓ HELY

1760-ban XIII. Kelemen pápa örök időkre 3 búcsút engedélyezett Egerszalóknak. Gyümölcsoltó Boldogasszony (márc. 25.), Karmelhegyi Boldogasszony (júl. 16.) és Kisboldogasszony (szept. 8.) napján valamint 3 alkalomra: Húsvétra, Pünkösdre és Szentháromság vasárnap utáni keddre, 7 évi búcsút.

1765-66-ban a torony aljában azért rendeztek be kápolnát, hogy a búcsú napján ebben mondják a misét és a szentbeszédet a körülötte szabadban elhelyezkedő búcsújáróknak.

A falu bevezető útjain több helyen voltak felállítva faoszlopok Mária képpel. Búcsúkor ezeknél is megálltak az ideérkező búcsújárók. A szalókiak mindig kimentek a falu határába fogadni az érkező csoportokat.

Hagyomány szerint Félegyházáról mindig szép számmal érkeztek a búcsújárók. Mindig pénteken jöttek olyan kocsikkal, mint a meszes járt (olyan ekhós kocsi-szerűséggel). Az évek alatt már kialakult kapcsolatok alapján fogadták be a szalókiak a házaikba az ide érkezőket a búcsú idejére. 

A szeptemberi 3 napos búcsú volt. Szombaton 10-kor volt mise. Aztán körmenet. Vasárnap is 10.oo-kor volt a főmise. Szép ruhába öltöztek. A búcsújárók házaknál, itt-ott húzódtak meg és öltöztek át a misékre.

KERESZTÉNY IFJÚSÁGI TALÁLKOZÓ

ker.i.tal..jpg

Az Egerszalóki Ifjúsági Találkozó és Lelkigyakorlat, amely minden év július harmadik hetében kezdődik csütörtökön, és vasárnapig tart. Átlagosan csaknem ezer résztvevőjével, joggal nevezhető Magyarország (jelenleg) legnagyobb, többnapos katolikus ifjúsági találkozójának.

Az elsősorban 16-25 év közötti fiataloknak szóló színvonalas előadásokon túl, kiemelt hangsúlyt kapnak az úgynevezett “kiscsoportos beszélgetések” is, amelyek segítségével a résztvevő fiatalok, élményeiket és gondolataikat egymással megosztva, hatékonyabban tudják feldolgozni az előadásokon hallottakat.  A lelki elmélyülés mellett, a fiatalok fesztivál keretében is megélhetik a keresztény örömöt.

http://www.szalokitalalkozok.hu/